Felnőtteknek ajánlott védőoltások

A védőoltásokat a közvélemény, gyakran az orvosi gondolkodás is, kizárólag a gyermekek védelmét szolgáló beavatkozásként tartja számon és csak kevésbé közismert, hogy a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos immunizálás.

Felnőttkori oltások ütemezésének ajánlása letölthető itt.

OLTHATÓSÁGI KÉRDŐÍV FELNŐTTEKNEK: letölthető itt.

 

Influenza elleni védőoltás ( 3Fluart, Fluarix, Vaxigrip, Vaxigrip Tetra, Agrippal, IDFlu 15µg)

Az adott influenza szezonban elérhető oltóanyagokról tájékozódjon oltóorvosánál vagy gyógyszerésznél.

Az influenza fertőzésről itt olvashat részletesen

Az influenzajárványok idején a halálozás az átlag fölé emelkedik("excess subunit"), ami jórészt a 65 éven felüliek "előrehozott halálozásból" ered. A mortalitás szinte kizárólag a vírusfertőzést követő bakteriális felülfertőzésből, főleg a pneumococcus pneumóniából adódik. E két betegség okozta halálozást az influenza és a pneumococcus oltásokkal a felére lehetne csökkenteni.

Influenza ellen oltandók a 60-65 éven felüliek, valamint a speciális kockázati csoportok tagjai: idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek és gyermekek; hosszantartó aszpirin-terápiában részesülők és a foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek. A vakcina két influenza-A és egy influenza-B vírust tartalmaz, ezeket a WHO évente jelöli ki, az epidemiológiai viszonyok figyelembevételével. Az influenza vakcina aktuális összetételét lásd  az "Influenza" menüpont altt. Az újraoltás évente indokolt.

Az influenza elleni vakcináknak, az előállítási technikának megfelelően, három változata van: (1) elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény ( 3Fluart), (2) hasított ("split", Fluarix, Vaxigrip, IDFlu) és (3) felületi ("surface",Agrippal ) vakcinák lehetnek forgalomban.

A mellékhatások általában jelentéktelenek. Az immunitás várható aránya - a vírus- és a vakcina-antigének azonossága esetén - 65 éves kor alatt 70-90%, idősebbekben, illetve immunológiailag károsodottakban ennél alacsonyabb lehet.

 

 

Súlyos pneumococcus fertőzés elleni védőoltás ( Pneumovax 23, Prevenar13)

A pneumococcus fertőzésről itt olvashat részletesen

 A pneumococcus (pncc) elleni oltás mindazon esetekben indokolt, ahol az influenza vakcináció is javasolt!A pneumococcusoknak több mint 90 szerotípusa ismert. A poliszacharid oltóanyag a 23 leggyakoribb és kiemelkedően patogén törzs protektív antigénjeit tartalmazza. A vakcina 2 éven aluliakban nem immunogén!

A poliszacharid védőoltás (Pneumovax 23) az invazív pneumococcus fertőzések (sepsis, meningitis) kivédését célozza. Indokolt a 60 év felettiek, továbbá mindazon kockázati csoportok oltása (anatómiai vagy funkcionális asplenia, diabetes, immunkárosodott állapot, idült keringési- vagy légzőszervi betegségben, asztma, dohányzás, nephrosis stb.), ahol a pneumococcus fertőzés súlyosabban zajlodhat.Immunológiailag súlyosan károsodottakban és nagyon idős korban az oltás hatékonysága gyengébb!

A védettség időtartama hosszú. Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények esetén (léphiányos állapot, liquorrhoea, stb.). Ezeknél a felnőtteknél 5-10 év időközzel két oltás javasolt, amit 65 éves kor felett meg kell ismételni. Krónikus betegeknek egyetlen oltás elég, amit szintén 65 éves kor felett ismételni kell, ha eltelt 5 év az első oltástól számítva.

Az elmúlt időszakban új típusú , immunológiailag előnyősebb , konjugált oltóanyag  ( Prevenar 13) került kidolgozásra, mely kortól függetlenül adható. Ez csak 13 pneumococcus típus ellen véd.  Ezzel az oltónayaggal  javasolt a kockázati csoportúak első oltása, amit legalább 2 hónap időköz után ki lehet egészíteni a szélesebb hatásu poliszacharid oltóanyaggal.

                                                                                    

 

Hepatitisek (HAV, HBV) elleni védőoltások ( Havrix 1440, Avaxim,VAQTA,  

EngerixB és HBVAX PRO és kombinált : TWINRIX)

A Hepatitis A fertőzésről itt olvashat részletesen

A Hepatitis B fertőzésről itt olvashat részletesen

 Hepatitis A vírus (HAV) elleni aktív védőoltások(Havrix 1440, Avaxim). A normál immunglobulin (16%-os Human gammaglobulin)adásával passzív immunizálás végezhető, ez elsősorban poszt-expozíciós védelemre szolgál, hatása átmeneti. Pre-expozíciós védelemre (megelőzésre) hatásosabb az aktív immunizálás, mely elölt vírust tartalmazó vakcinával történik (lásd fent). Célszerű oltani a foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetetteket, a kockázati csoportok tagjait (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők stb.), de különösen a fejlődő országokba utazókat.

Hepatitis B (HBV) (Engerix B) elleni aktív immunizálás a munkájuk miatt veszélyeztetettek (leginkább az egészségügyi dolgozók), az intravénás kábítószerrel élők, homoszexuálisok, májbetegek, vérrel-, vérkészítményekkel gyakran kezeltek, valamint a fertőzöttekkel szoros kontaktusban levők esetében indokolt. Fontos a magas fertőzöttségű területre utazók és ott hosszabb ideig tartózkodók oltása is.

 

 

Tavasz - nyári encephalitis (kullancs-encephalitis) elleni védőoltás (Encepur, FSME-Immun inject)

A kullancsencephalitis fertőzésről itt olvashat részletesen

A tavasz - nyári encephalitis (kullancs-encephalitis) hazánkban viszonylag gyakori megbetegedés, különösen a közismerten fertőzött területeken (Dunántúli-középhegység, a nyugati megyék, Északi-középhegység, Belső-Somogy, Budai-hegyvidék, stb.). A betegség 0,5-2%-os halálozással is járhat, 2,5% a maradandó bénulás és 33% körüli a posztencephalitises szindróma aránya. Terápiás lehetőség nincs. Az oltóanyagok 99% feletti védelmet adnak, mellékhatásuk csekély.

 

 

Diphtheria – tetanus – (pertussis és IPV) elleni védőoltás ( ADACEL, BOOSTRIX,  BOOSTRIX POLIO és DULTAVAX)

A három betegségről itt olvashat részletesen: Diphteria, Pertussis, Tetanusz

Ismeretes, hogy az oltással biztosított immunitás általában kevésbé tartós, mint az, amely természetes úton, betegség vagy tünetmentes átvészelés hatására alakult ki. A védettség a diftéria (torokgyík) vonatkozásában máris oly mértékben kezd csökkenni, hogy a csoportimmunitás kellő szinten tartása érdekében a fejlett országokban, így hazánkban is, tervezik a lakosság 10 évenkénti, rendszeres, emlékeztető oltását. Az oltóanyag célszerűen tetanusz (merevgörcs) elleni komponenst is tartalmaz majd, ezáltal egyszerűsíthető lesz a sérültek tetanusz elleni védelme is.

Az utóbbi időben egyre több közlemény szól arról, hogy a nyugati országokban, a még nem oltott csecsemők között növekedik a pertusszisz (szamárköhögés) esetek száma. A megbetegedés rendszerint valamelyik szülő elhúzódó, nem jellegzetes, bronchitisnek vélt köhögésével hozható kapcsolatba, amely az alaposabb vizsgálatok szerint atípusos pertussisnak bizonyul. Ennek megfelelően nincs kizárva, hogy a felnőttkorra kialvófélben lévő, vakcinációs eredetű pertussis immunitás is megerősítésre szorul majd. E célra az újonnan kifejlesztetett, kevésbé reaktogén, úgynevezett "acellularis" pertusszisz vakcinák alkalmazása látszik célszerűnek (Boostrix, Boostrix polio).

 

Meningococcous meningitis /Invazív meningococcus elleni védőoltások (Menveo, Nimenrix,  Menjugate, NeisVac, Meningitec és Bexsero)

A meningococcus fertőzésről itt olvashat részletesen.

A betegség előfordulásának második csúcspontja a 12-26 éveseket érinti. Európában - döntően - a C és a B szerocsoportú meningococcus felelős ezért a gyorslefolyású, súlyos kórképért. Emiatt a legtöbb európai országban ajánlott az oltás csecsemőknek és  fiatal felnőtteknek. A meningococcus C ellen védelmet nyújtó konjugált oltóanyagok gyógyszertári forgalomban vannak (Menjugate, NeisVac, Meningitec). 5 éves kor felett egyetlen oltás elég a védelemhez, ami 3-5 évig tart. Akik ennél régebben kaptak oltást és utazásuk kapcsán veszélynek vannak kitéve, az oltás ismétlése javasolt. Gyógyszertári forgalomból szintén elérhető a B szerocsoportú meningococcus ellen védelmet adó Bexsero vakcina, amely ajálnható a 2 év alattiak mellett olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt az invazív meningococcus betegség fokozott kockázatának vannak kitéve.A nemzetközi táborozás vagy Afrika meningitis övezetébe utazóknak mind a négy szerocsoport elleni védelem javasolt.

                                                                              

Humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltások (Silgard - HPV 6, 11, 16, 18 ellen; Cervarix - HPV 16, 18 ellen, Gardasil9  - HPV 6,11,16,18,31,33,45,52,58 ellen)

A humán papillómavírus fertőzésekről itt olvashat részletesen

Ezzel az oltóanyaggal kezünkbe került a második „daganat-ellenes" vakcina. A humán papillomavírusok igen népes csoportját közel 200 genotípus alkotja. A bőrön és a nyálkahártyákon, mikrosérüléseken át bejutva okoz elváltozást. A csoport egyharmada felelős a méhnyak (cervix)-, a méhtest-, a hüvely- és a végbél (rectum) karcinóma,- valamint a genitális szemölcsök (condyloma acuminata) kialakulásáért. A leggyakoribb, ún. magas malignitású genotípusok a 16, 18, 58, míg a leggyakoribb alacsony malignitásúak a 6 és 11 típusok. Európában évente 33.000 új méhnyakrák-esetet jelentenek, 15 ezer halálesettel, míg Magyarországon évente 1.200 új esetet regisztrálnak! A hazai ijesztően magas szám oka a hiányos rákszűrés. Évente több mint két és félmillió nő szűrése helyett 600.000 nőt vizsgálnak. Az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot!

 

 

„Gyermekbetegségek” elleni oltások felnőttkorban

A 10 betegségről itt olvashat részletesen: diphteria, pertussis,tetanusz, poliomyelitis, tuberkulózis, morbilli, mumpsz,rubeola, varicella, Haemophilus influenzae b okozta megbetegedések

Hazánkban a vakcinációval megelőzhető "gyermekbetegségek" elleni védettséget a kellő időben adott védőoltások biztosítják. Egyes betegségek (diphteria=torokgyík, pertussis=szamárköhögés, tuberkulózis=gümőkór, poliomyelitis=járványos gyermekbénulás, tetanusz=merevgörcs) elleni vakcinák már több évtizede szolgálják a megelőzést.További betegségek ellen (morbilli=kanyaró, rubeola=rózsahimlő, mumpsz=járványos fültőmirigy-gyulladás, Haemophilus influenzae b okozta megbetegedések, varicella=bárányhimlő) viszonylag újabb készítmények állnak rendelkezésre. A gyermekkori oltások esetenként felnőttek között is alkalmazásra kerülhetnek.

Fiatal felnőttek esetében szükséges lehet az MMR (mumpsz-morbilli-rubeola elleni)-oltás, ha a gyermekkori immunizálás megtörténte kérdéses vagy külföldi tartózkodáshoz igazolni kell a biztos védettséget (pl. az Amerikai Egyesült Államokba való letelepedéskor). Rubeola ellen a gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű fiatal nőket a teherbeesés előtt, illetve közvetlenül a szülés utáni időszakban MMR-rel (Priorix) kell oltani. Varicella (Varilrix, Varivax) ellen azokat a fiatal felnőtteket célszerű immunizálni, akik gyermekkorukban a betegségen nem estek át. Az a tapasztalat ugyanis, hogy itt a szövődmények a gyermekkorhoz képest gyakoribbak és súlyosabbak, különösen a varicella-zoster-vírus (VZV) okozta pneumonitis lehet veszélyes. A fiatal, szeronegatív nők immunizálásával a terhességi és a perinatális varicella súlyos gondjai is elháríthatók.

Az idősebbek oltása részben az immunrendszer gyengülése miatt válhat szükségessé, amikor is a korábbi oltásokból vagy átvészelésből származó védelem fokozatosan hanyatlik, másrészt mind több mikrobáról derül ki, hogy az időseket is megbetegíthetik. Mivel időskorban a problémák döntő többségét a légúti infekciók okozzák, ezért a respirációs ágensek elleni védelem alapvető fontosságú.

 

 

Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások

Az alábbi betegségekről itt olvashat részletesen: sárgaláz, hepatitis a, hepatitis b, hastífusz, veszettség, meningococcus

A fejlődő országokba utazók az itthonihoz képest kedvezőtlenebb, esetenként veszélyes közegészségügyi - járványügyi körülmények közé kerülhetnek. Ezeken a területeken számos olyan járványos betegség endémiás, amelyek az iparilag fejlettebb országokban gyakorlatilag már nem fordulnak elő, mások viszont, a klimatikus viszonyok miatt, eleve kizárólag a trópusokon lehetnek, illetve vannak jelen.

A veszélyeztetettség mértékét számos tényező befolyásolja: a célország járványügyi helyzete; az utazó városban vagy vidéki területen lakik-e majd; mennyi ideig tartózkodik a kritikus környezetben; milyen az egészségi állapota; milyen betegségek ellen van védettsége, stb. A fajlagos védekezés speciális lehetőségei ugyan elég korlátozottak, ennek ellenére az oltásokkal elérhető védelem lehetőségeit ki kell használni.

A sárgaláz elleni oltás (Stamaril) kötelező a Közép-Afrikába és Dél-Amerika fertőzött területeire utazók számára. A WHO által évente frisített "International travel and health" c. kiadvány tartalmazza a sárgaláz oltással kapcsolatos aktuális előírásokat. Az oltásérvényessége a 10. postvaccinatiós napon kezdődik és élethosszig tart ( WHO 2016-os ajánlása alapján). A mellékhatások ritkák és enyhék. Terhesek és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása tilos!

Sárgaláz oltást adó oltóhelyek: www.antsz.hu

Az ajánlott oltások között első helyen a hepatitis A elleni vakcináció áll. A fejlődő országok magas arányú átfertőzöttsége, valamint a higiénés színvonal alacsonyabb volta miatt feltétlenül szükséges hatásos védettség biztosítása. A hepatitis B elleni oltás inkább csak hosszabb tartózkodás esetén indokolt. A kombinált oltóanyag (Twinrix) mindkét betegség ellen védelmet biztosít.

Hastífusz ellen az utazók immunizálására 3 éves védettséget bíztositó oltóanyag  (Typhim-Vi) áll rendelkezésre.

Rabies, veszettség ellen endémiás területen való huzamosabb tartózkodás esetén pre-expoziciós immunizálás jön szóba (Verorab, Rabipur). Ez nem csupán a fertőzött állatokkal való esetleges kontaktus miatt lehet fontos, hanem azért is, mert a fejlődő országok többségében, leggyakrabban anyagi okokból, még nem a modern, biztonságos, szövettenyészetben előállított oltóanyagokat alkalmazzák, hanem a jóval olcsóbb, esetleg súlyos mellékhatásaik miatt általában már mellőzött, korszerűtlen neurovakcinákat.

A meningococusok elleni immunizálás (Nimenrix,  Menveo) különösen azok számára indokolt, akik endémiás területre utaznak. Kiemelten veszélyes az afrikai "meningitis övezet ("meningitis belt"), amely a Szaharától délre, az Egyenlítőtől északra fekvő területen, Gambiától Etiópiáig húzódik. Itt a járványok rendszeresek, és időnként átcsapnak az övezeten kívüli, szomszédos országokra is (Kenya, Zambia, Uganda).

A kolera elleni védőoltás (Ducoral) az oltóanyagok gyenge hatása (50 %) miatt nem kötelező. A védelem inkább a megfelelő személyi higiénével és kellő elővigyázatossággal biztosítható.

A japán-B encephalitis(JBE) Ázsia keleti, déli, dél-keleti területein, és Óceánia szigetein honos. A turisták kockázata csekély, csak azokat veszélyezteti, akik hosszabb időt töltenek primitív, falusi környezetben. Kórokozója flavivírus, köztigazda a házi sertés és több gázlómadár; átvivői a culex szúnyogok. A védőoltás csak reális veszélyeztetettség esetén indokolt. Magyarországon jelenleg nincs törzskönyvezve vakcina.

 

 

Táblázat: Életkor szerint esedékes/ajánlott oltások felnőttek számára 
 

 

                                                                                                                                                  Emlékeztető

10/11- 26(45) év nők

   9 év> férfiak

                      HPV 3x

nincs még adat

16 év <

meningococcus

3 év

26 év <

Hepatitis B 3x

16 év <

Varicella 2x

Ø

34 év <

Rubeola 1x

Ø

21 év 

Te (+Di+aP) 1x

10 év

50 év <

Influenza 1x

évente

60 év

Pneumococcus 1x

1 x 

66 év <

Tetanusz alapimmunizálás 3x

10


A szükséges dózisok száma az oltások mellett feltüntetve.

 


Frissítve: 2017. november 17.