Keresés a Vacsatc weboldalon

Elérhetőségek

Országos Közegészségügyi Intézet

H 1097 Budapest IX.ker. Albert Flórián út 2-6

H 1437 Bp. Pf.777

Tel: (+36-1) 476-1100

E-mail: oltasbiztonsag@oki.antsz.hu

Technikai információk

A honlapon található dokumentumok megtekintéséhez szükséges lehet
az Adobe Reader segédprogram, mely
itt tölthető le.

Az oldal megtekintéséhez ajánlott böngészők:
- Internet Explorer 7, 8
- Mozilla Firefox 3.5
- Opera 10
- Google Chrome
- Safari

Tévhitek az influenzáról és az influenza elleni oltásról

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2010. szeptember 21-én részletes tájékoztatót adott ki a 2010/2011-es influenza szezonra vonatkozóan, amelyben kitér az influenzára és az influenza elleni védőoltásra vonatkozó tévhitekre. A teljes dokumentum PDF változatát itt töltheti le.

Tévhitek
– Tévhit, hogy az influenza az egészségeseket nem betegíti meg.
A nagyszámú enyhe megbetegedés mellett ritkán, de számítani kell nagyon súlyos lefolyású megbetegedésekre.

– Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.
Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer erősítése. A vitaminhiány, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind-mind gyengítik a szervezet védekező rendszerét. Az egészséges életmód pedig erősíti azt. Ez persze nem feltétlenül elég a fertőzés kivédésére, azonban segít a gyorsabb gyógyulásban.
A vitaminkúrák általában csak akkor hatásosak, ha valaki vitaminhiányban szenved. Az általános népesség számára azonban – főleg megelőző jelleggel – a nagy dózisú vitaminszedés nem ajánlott.
Egy tanulmány, mely 29 vizsgálat eredményeit tekintette át, arra a kérdésre kereste a választ, hogy el lehet-e kerülni az influenzaszezonban gyakran előforduló hurutos/megfázásos megbetegedéseket C-vitamin szedésével. Az eredmények alapján a nagy dózisú C-vitamin szedés megelőző jelleggel nem ajánlott az általános népesség körében, mert a hatékonysága nem bizonyított (1).
Nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra sem, hogy pl. a homeopátiás készítmények hatékonyak lennének az influenza megelőzésére, bár egyes eredmények szerint a betegség lefolyásának idejét kissé lerövidíthetik (2,3).
A védőoltások szerepe a fertőző betegségek visszaszorításában ezzel szemben egyértelműen bizonyított.

– Tévhit, hogy a fertőző betegségek, és így az influenza is biztonsággal megelőzhető csak a megfelelő higiénés viszonyokkal.
Az effajta állítások igen gyakoriak az oltás ellenes irodalomban, és azt sugallják, hogy védőoltásokra nincs szükség. A fejlett társadalmi, gazdasági körülmények kétségkívül hatással vannak a betegségek visszaszorítására. A jobb tápláltsági állapot, az antibiotikumok és egyéb gyógymódok fejlődése növelte a betegek túlélési esélyeit. A kevésbé zsúfolt életkörülmények csökkentették a betegségek átvitelének esélyét, az alacsonyabb születésszám pedig csökkenti a fogékony kontaktok számát a családon belül. Mindez azonban önmagában kevés.
Például a járványos gyermekbénulás megelőzésére sem elegendők önmagában a jó higiénés viszonyok. A Salk- és a Sabin-vakcina bevezetése előtt évente 200 - 2300 gyermekbénulás megbetegedés fordult elő, akik közül 10 - 140-en meg is haltak. Kétségtelenül a kétféle vakcinának köszönhető, hogy 2002-ben a WHO az Európai Régiót gyermekbénulástól mentessé nyilvánította. A HIB védőoltás egy másik jó példa. Nézzük pl. az Egyesült Államok helyzetét. A HIB megbetegedések a 90-es éveket megelőzően fordultak elő nagyobb számban, mielőtt a konjugált vakcinákat bevezették volna. A korábban használt poliszacharid vakcinákat ugyanis éppen a 2 éven aluliaknál nem lehetett alkalmazni, akik között ez a betegség a leggyakrabban fordult elő. A 90-es években az előfordulás meredeken csökkent. Magyarországon is hasonló tendenciáról számolhatunk be. Mivel a jelenlegi higiénés helyzet sem nálunk, sem az Egyesült Államokban nem különbözik jelentősen a 90-es éveket megelőző évekétől, így nagyon nehéz a HIB betegségek jelentős visszaszorulását a védőoltásokon kívül egyéb tényezőknek tulajdonítani.
A sokféle fertőző betegség visszaszorulása nem egy időben zajlott le, így ez szintén azt bizonyítja, hogy a higiénés helyzet javulása önmagában nem elegendő a fertőzések jelentős mértékű visszaszorításához.

– Tévhit, hogy az influenza elleni védőoltás nem biztonságos.
Az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül Magyarországon is több, mint egymillió ember kapja meg ezt az oltást évente (4). Az oltás jól tolerálható, eltekintve az oltás helyén jelentkező esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól. Ritkán azonnali típusú allergiás reakció, mint pl. csalánkiütés, vizenyő, hörgőszűkület, az egész szervezetet érintő allegiás reakció is kialakulhat az oltással kapcsolatban, amelyet a leggyakrabban az oltóanyagban nyomokban maradó tojásfehérje okoz.
A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet jelenteni kell az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézetének, és ezek minden esetben kivizsgálásra kerülnek. A súlyos mellékhatásokat közvetlenül az OGYI-nak is jelenteni kell. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az influenzaoltások nagyon biztonságosak.
Az influenza elleni védőoltásokat követő esetleges szövődmények tekintetében a termékfelelősség a gyártót, a védőoltás szakszerű alkalmazásának felelőssége az oltó orvost terheli.

– Tévhit, hogy a védőoltásoknak sokféle káros mellékhatása lehet: megbetegedéseket okozhatnak, akár halált is – nem beszélve a hosszú távú káros következményekről, amelyeket nem is ismerünk teljesen.
A védőoltások valójában nagyon biztonságosak, a nem kívánt következményeket jócskán túlszárnyalja az általuk biztosított egészségnyereség. A 2009-2010-es influenza szezonban közel 3 millió Fluval P és 1 millió szezonális influenza elleni védőoltás beadása történt meg, ezzel szemben mindössze 294 oltást követő nem várt eseményt jelentettek be. Ezek döntő többsége egy-két napon belül gyógyult, nagyrészük interpandémiás szezonban bejelentésre sem kerül. Az összefüggésbe nem hozható esetek többsége vagy időben egybeeső, más jellegű megbetegedés volt vagy pszichés eredetűnek tartható, mint pl. az oltási stressz. Ez utóbbi a 18 év alattiakat jellemezte. Az oltásokkal kapcsolatos nem kívánt reakciókat minden esetben jelenteni kell, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban a védőoltás okozhatta-e azokat. 2009-ben, mintegy 4 millió influenzaoltást követően, oltásnak betudható súlyos esemény nem vált ismertté.

– A tiomerzállal kapcsolatos tévhitek
A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület. Az oltóanyag minimális mennyiségben tartalmazza, vízben oldódó anyag, a szervezetből gyorsan kiürül. Tartósítószerként alkalmazzák néhány oltóanyagban. Az Egészségügyi Világszervezetnek a védőoltások biztonságával foglalkozó Tanácsadói Bizottsága 2003. augusztusi állásfoglalása szerint nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott tiomerzál (etil-higany) mérgező mivoltára. A Bizottság a legújabb vizsgálatok alapján megállapította, hogy biztonságossági szempontok alapján nincsen ok a tiomerzál tartalmú oltóanyagokkal folytatott oltási gyakorlat megváltoztatására.
Az állásfoglalása alapján a magyarországi védőoltási gyakorlatban rendszeresen alkalmazott tiomerzál tartalmú vakcinákat veszély és káros következmény nélkül használhatjuk.

A tiomerzálról részletesebben itt olvashat.

– Tévhit a védőoltások és az autizmus kapcsolata
Már évekkel ezelőtt lezárultak az autizmusra vonatkozó nemzetközi szakmai viták, mégis ez a kérdés újra és újra előkerül. Ez a történet úgy kezdődött, hogy egy feltételezésre alapuló vélemény médianyilvánossága Angliában pánikhangulattal és azzal a következményekkel járt, hogy visszaesett az oltások száma, amelynek következtében halálozásokkal is járó kanyarójárvány alakult ki. Időközben Angliában legalább 6 széleskörű vizsgálat bizonyította a feltételezés megalapozatlanságát.

– Tévhit, hogy az oltottak nem betegedhetnek meg influenzában.
Ezt az érvet általában bizonyítékul szokták felhozni arra, hogy a védőoltások nem hatásosak. Az, hogy az oltottak néha megbetegedhetnek influenzában, önmagában igaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos.
Persze nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100%-os védettséget nyújtana. Az oltóanyagban található vírust ugyanis előzőleg elölik. Az egyéni érzékenység és immunválasz miatt nem minden oltottban történik meg a megfelelő immunválasz. Attól, hogy az oltás 100 oltott személy közül „csak” mondjuk, 80-90 influenza megbetegedést véd ki, még nem jelenti azt, hogy nem hatásos. Ráadásul azoknál, akik a védőoltás ellenére mégis megbetegednek, enyhébb lefolyású lesz a megbetegedés. A járványügyi vizsgálatok eredményei alapján elmondhatjuk, hogy az influenza elleni védőoltás hatásos a betegség súlyos lefolyásának, a kórházi kezelésnek és a halálozásnak a kivédésére is.

– Tévhit, hogy az oltóanyagok alkalmazása növeli a mellékhatások kockázatát, és túlterheli az immunrendszert, tehát jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.
A szervezetünk nap mint nap különböző antigénekkel találkozik. Egy felső légúti vírusos fertőzés egyszerre minimum 10-15-féle antigén szervezetbe jutását is jelentheti. Ezeknek a szokásos fertőzéseknek a tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az oltóanyagokban lévő további néhány antigén számottevően megterhelné az immunrendszert, vagy, hogy annak gyengítését okozná. Az influenzaoltás élő vírust nem tartalmaz. Megbetegedést nem okoz, védettséget azonban kialakít. A természetes úton átvészelt influenza fertőzés viszont súlyos szövődményekkel járhat.

– Tévhit, hogy a vakcina az idegeket érintő Guillain–Barré-szindrómát (GBS) válhat ki nagy számban.
A Guillain-Barré Szindróma (GBS) előfordulását az influenza elleni oltással összefüggésben széles körben vizsgálták. A GBS előfordulását először 1976-ban írták le az akkor készült influenzaoltással kapcsolatban (5). Nem sikerült azonban ok-okozati összefüggést bizonyítani az új oltóanyagok és a GBS között. Egy másik, az Egyesült Államokban elvégzett statisztikai (eset-kontroll) vizsgálat szintén az influenzaoltás és az azt követően esetlegesen kialakuló GBS összefüggését vizsgálta (6). A szerzők megállapították, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki teljesen, hogy influenzaoltást követően megnő a GBS kialakulásának a kockázata, de a kockázatnövekedés rendkívül alacsony: számításaik szerint 1 millió oltásonként csupán 1 többlet GBS várható. Ez pedig sokkal kisebb kockázatot jelent az oltottakra nézve, mint az influenza súlyos szövődményei.
Ma már több vizsgálat eredménye is alátámasztja azt, hogy nem az influenza elleni védőoltás, hanem maga az influenza megbetegedés jelent kockázatot a GBS kialakulására.


Az aktuális járványügyi helyzetről bővebb információkat a www.antsz.hu, a www.jarvany.hu és a www.oek.hu weboldalon találhatnak.

Amennyiben nem kapott minden kérdésére választ, hívja munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-15.00, valamint pénteken 8.00-13.00 óra között a 06-80-204-217 ingyenes telefonszámot.

Irodalom:

1) Douglas RM, Hemilä H, Chalker E, D'Souza RRD, Treacy B. Vitamin C for preventing and treating the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2004, Issue 4. Art. No.: CD000980.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD000980.pub2.
2) Vickers AJ, Smith C.Homoeopathic Oscillococcinum for preventing and treating inuenza and inuenza-like syndromes. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2004, Issue 1. Art. No.: CD001957.pub2. DOI: 10.1002/14651858.CD001957.pub2.
3) Melchart D, Linde K, Fischer P, Kaesmayr J. Echinacea for preventing and treating the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews 1999, Issue 1. Art. No.: CD000530. DOI: 10.1002/14651858.CD000530.
4) Országos Epidemiológiai Központ. Az influenza elleni oltásokat követő mellékhatások. Epinfo 2002;44:521-524.
5) Safranek TJ, LawrenceDN, Kurlad LT et al. Reassassment of the association between Guillain-Barre syndrome and receipt of swine influenza vaccine in 1976-77. Results of a two state study. Am J Epidemiol. 1991;133:940-51.
6) Lasky T, Terracciano GJ, Magder L. et al. The Guillain-Barre sydrome and the 1992-1993 and 1993-1994 influenza vaccines. N Engl J Med 1998;339:1797-1802. 16