A védőoltások kockázatáról

A védőoltásoknak vannak kockázatai – mint ahogyan egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint amilyen a kirándulást követő izomláz lehetősége. Mégsem beszélnék le senkit a testmozgásról és természetesen a védőoltásokról sem.

A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése, a védőoltást követően fellépő „izomlázat” pedig – jobb elnevezés híján – hosszú ideig mellékhatásnak neveztük. Lényeges szem előtt tartani, hogy annak ellenére, hogy a gyógyszerhasználat során kialakult „mellékhatás” fogalmat alkalmaztuk a védőoltások esetében is, itt nagyon más típusú jelenségre használtuk ugyanazt a fogalmat.

 A védőoltások (vakcinák) a gyógyhatású készítmények (gyógyszerek) egy különleges csoportjába tartoznak, az immunológiai készítményeknek nevezett csoportba. Feladatuk nem a szervezet hibás működéseinek átállítása vagy szabályozása, hanem az immunrendszer felébresztése, megerősítése egy adott kórokozóval szemben. Ezek a tények ma már annyira elismertek, hogy a gyógyszerek esetében használt mellékhatás (Side Effect) meghatározás helyett, immunizálást követően a szakemberek az oltást követő nemkívánatos esemény, OKNE, (Adverse Event Following Immunisation) szakkifejezést alkalmazzák.

További lényeges különbség a gyógyszerek és a védőoltások között, hogy a gyógyszerekkel szemben a kórokozók rezisztenssé válhatnak, ellenben a védőoltás segítségével létrehozott védő hatással szemben a kórokozók, nem tudnak ellenállóvá válni, hiszen a kórokozóval szembeni tényleges védelmet nem maga a védőoltás közvetlenül jelenti, hanem az oltás következtében felébredt, megerősödött immunrendszer. Ezért is nem jelent a védőoltás azonnali védelmet egy kórokozóval szemben. Az immunrendszer teljes felébredéséhez, megerősödéséhez időre és rendszerességre van szükség. (Egyetlen kiránduláson részt venni, még nem jelent edzettséget.)

 Az egészségtudatos emberek nem nagy rajongói a gyógyszerek szedésének, hiszen tisztában vannak azzal, hogy milyen egyszerűen pl. jóga gyakorlatokkal meg lehetne előzni azoknak a betegségeknek egy részét, amelyeket – ha már kialakultak – sokak szerint csak gyógyszerekkel lehet kezelni, elviselhetővé tenni. Az oltásokkal bizony más a helyzet, nincs olyan igényes jóga gyakorlat, amelynek segítségével fel lehetne készíteni a szervezetet egy kórokozó vírussal vagy baktériummal való első randevúra.

Az OKNE eseteket, előfordulásuk gyakorisága szerint az alábbi csoportokba soroljuk:

Nagyon gyakori mellékhatások (10-ből több mint 1 oltottnál fordulnak elő)

Gyakori mellékhatások (10-ből kevesebb, mint 1 oltottnál fordulnak elő)

Nem gyakori mellékhatások (100-ból kevesebb, mint 1 oltottnál fordulnak elő)

Ritka mellékhatások (1000-ből kevesebb, mint 1 oltottnál fordulnak elő)

Nagyon ritka mellékhatások (10000-ből kevesebb, mint 1 oltottnál fordulnak elő)

A gyakori események közül álljon itt néhány kiragadott példa. (Az összes esemény felsorolása értelmetlen lenne, hiszen vannak közöttük, amelyeket csak egy adott konkrét vakcina alkalmazása után figyeltek meg és más típusú oltóanyag alkalmazása esetén, nem fordulnak elő. Egy biztos, az oltóanyag „Betegtájékoztatónak” nevezett információs anyagában valamennyi lehetséges mellékhatás fel van sorolva, akkor is, ha több százezer oltást követően, csak egyszer fordult elő.) Az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség az oltás helyén vagy a szövetek helyi megkeményedése, duzzanat, fáradtság, fejfájás, láz, stb. Ezek leggyakrabban múló tünetek, néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek.

 Kétségtelen tény, hogy a ritkán vagy nagyon ritkán (és most már pontosan, számszerűen tudjuk, hogy ez mit jelent) előforduló tünetek között lehetnek súlyos események is. Ennek oka lehet az oltással összefüggő, de az oltástól független, az oltást követően jelentkező tünet is, a szervezetben már meglévő és az oltás által kiváltott tünet, a szervezet pont aktuális állapota (pl. túlérzékenysége). Gondoljunk csak arra – a kirándulás példánál maradva – hogy hiába lép át több ezer ember sértetlenül egy kidőlt fatörzsön, időnként akad, aki eltöri a bokáját ugyanazon. Fontos figyelni arra, hogy néha a védőoltást követően, - de attól teljesen független okból, - alakulnak ki súlyos betegségek.

 A nagy különbség az, hogy ilyenkor az erdőben nem rendelnek ki egy vizsgáló bizottságot annak eldöntésére, hogy a fatörzs milyen mértékben volt hibás az esetben – a vakcinák esetén azonban kivétel nélkül minden egyes súlyos mellékhatás bejelentendő és kivizsgálandó. Az oltásokkal szemben nem alkalmazható az „ártatlanság vélelme” nekik folyamatosan bizonyítaniuk kell, és nem csak az ártatlan (ártalmatlan)ságukat, hanem a hasznosságukat is. A bizottság által végzett vizsgálatok a védőoltás következményeinek a véletlen egybeeséstől történő elkülönítését is szolgálják

Ezek az adatok évenkénti összesítésben bárki számára hozzáférhetőek az Országos Epidemiológiai Központ Évkönyvében, és  a www.oltasbiztonsag.hu (www.vacsatc.hu) honlapon. Az adatokból látszik, hogy az immunizáció (kirándulás) nyújtotta előnyök, messze felülmúlják az oltással (izomláz) járó kockázatot.

Szerző: Dr. Bartha Kálmán, OEK, Innumbiológiai Készítmények Minőségellenőrzése

Frissítve: 2016. 11. 14.