UTAZÁSOKKAL KAPCSOLATOS OLTÁSOK

Az utazás előtt szóbajövő oltások és oltással megelőzhető betegségek az alábbiak:

sárgaláz, hepatitis B, hepatitis A, hastífusz, veszettség , meningococcus, kanyaró, kullancsecephalitis, kolera,  japán B encephalitis, poliomyelitis.

A fejlődő országokba utazók az itthonihoz képest kedvezőtlenebb, esetenként veszélyes közegészségügyi - járványügyi körülmények közé kerülhetnek. Ezeken a területeken számos olyan járványos betegség endémiás, amelyek az iparilag fejlettebb országokban gyakorlatilag már nem fordulnak elő, mások viszont, a klimatikus viszonyok miatt, eleve kizárólag a trópusokon lehetnek, illetve vannak jelen.

A veszélyeztetettség mértékét számos tényező befolyásolja: a célország járványügyi helyzete; az utazó városban vagy vidéki területen lakik-e majd; mennyi ideig tartózkodik a kritikus környezetben; milyen az egészségi állapota; milyen betegségek ellen van védettsége, stb. A fajlagos védekezés speciális lehetőségei ugyan elég korlátozottak, ennek ellenére az oltásokkal elérhető védelem lehetőségeit ki kell használni.

A tetanusz/T(+/-diftéria/d,pertusszisz/aP) újraoltás 21 éves kortól, 10 évente javasolják több európai országban, azaz a felnőttkori oltások része, utazástól függetlelnül.

Érvényes oltással kilehet váltani a külföldön elszenvedett baleset kapcsán adandó tetanusz emlékeztető oltást. A pertusszisz előretörése miatt lehet hasznos azt az oltóanyagot választani, amiben ez a komponens is szerepel ( Boostrix, Boostrix Polio).

Csak tetanusz megelőzésre a Tetanol Pur oltóanyag alkalmazandó.

A sárgaláz elleni oltás (Stamaril) élő, gyengített vírust tartalmaz. Kötelező a Közép-Afrikába és Dél-Amerika fertőzött területeire utazók számára. A WHO által évente frisített "International travel and health" c. kiadvány  (www.who.int) tartalmazza a sárgaláz oltással kapcsolatos aktuális előírásokat. Az oltásérvényessége a 10. postvaccinatiós napon kezdődik és élethosszig tart ( WHO 2016-os ajánlása alapján). A mellékhatások ritkák és enyhék. Terhesek és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása tilos! A sárgaláz elleni oltást csak az erre felhatalmazott oltóhelyeken adják, amiről három nyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki. A fertőzés kockázatát és az oltás adhatóságát szakember dönti el.

Sárgaláz oltást adó oltóhelyek: www.antsz.hu

Az ajánlott oltások  között első helyen a hepatitis A elleni vakcináció áll (Havrix, Avaxim). A fejlődő országok magas arányú átfertőzöttsége, valamint a higiénés színvonal alacsonyabb volta miatt feltétlenül szükséges hatásos védettség biztosítása. A hepatitis B elleni oltás inkább csak hosszabb tartózkodás esetén indokolt. A kombinált oltóanyag (Twinrix) mindkét betegség ellen védelmet biztosít.

Hastífusz ellen az utazók immunizálására 3 éves védettséget bíztositó oltóanyag  (Typhim-Vi) áll rendelkezésre.

Veszettség  elleni (pre-expozíciós) oltás endémiás területen való huzamosabb tartózkodás esetén jön szóba (Verorab, Rabipur). Ez nem csupán a fertőzött állatokkal való esetleges kontaktus miatt lehet fontos, hanem azért is, mert a fejlődő országok többségében, leggyakrabban anyagi okokból, még nem a modern, biztonságos, szövettenyészetben előállított oltóanyagokat alkalmazzák, hanem a jóval olcsóbb, esetleg súlyos mellékhatásaik miatt általában már mellőzött, korszerűtlen neurovakcinákat.

A meningococusok elleni immunizálás (Nimenrix,  Menveo) különösen azok számára indokolt, akik endémiás területre utaznak. Kiemelten veszélyes az afrikai "meningitis övezet ("meningitis belt"), amely a Szaharától délre, az Egyenlítőtől északra fekvő területen, Gambiától Etiópiáig húzódik. Itt a járványok rendszeresek, és időnként átcsapnak az övezeten kívüli, szomszédos országokra is (Kenya, Zambia, Uganda). Külföldi iskolai tanulmányok előtt, a fogadó ország járványügyi helyzetének megfelelően a B csoportú meningococcus elleni vakcina is szóba jöhet ( Bexsero vagy Trumenba).

A kanyaró elleni védőoltás az (Priorix, MMRVaxPro) európai járványügyi helyzet romlása miatt került az utazási oltások közé.  Romániai utazás ( családlátogatás, pünkösdi zarándoklat) sokak számára fertőzési veszélyt jelenthet. Oltatlan  vagy  9 hónaposnál fiatalabb, nem oltható csecsemők  járványos területre való utaztatása ellenjavallt. 40 éves kor felettiek oltása javasolt, hacsak gyermekkorukban nem estek át kanyaró betegségen. Az olthatóság elbírálása szakember feladata.

 A kullacsenchephalitis vírus a balti államoktól észak-olaszországig elnyújtott -"S"- alakban elterjedt, kullancsok által átvitt fertőzés. Túrázók, kerékpározók, kempingezők oltása javasolt (FSME-Immun, Encepur), legalább 6 héttel az indulás előtt. A védelmet oltási sor biztosítja. Az első két adagot egy hónap időközzel, a harmadikat 5-12 hónap múlva kell beadni. A tartós védelemhez emlékeztető oltásokra van szükség.

A kolera elleni védőoltás (Ducoral) az oltóanyagok gyenge hatása (50 %) miatt nem kötelező. A védelem inkább a megfelelő személyi higiénével és kellő elővigyázatossággal  ( palackozott víz) biztosítható.

A japán-B encephalitis(JBE) Ázsia keleti, déli, dél-keleti területein, és Óceánia szigetein honos. A turisták kockázata csekély, csak azokat veszélyezteti, akik hosszabb időt töltenek primitív, falusi környezetben. Kórokozója flavivírus, köztigazda a házi sertés és több gázlómadár; átvivői a culex szúnyogok. A védőoltás csak reális veszélyeztetettség esetén indokolt. Magyarországon jelenleg nincs törzskönyvezve vakcina.

Poliomyelitis ellen -  a WHO előírásának megfelelően - azokban az országokba utazókat kell oltani, ahol vad poliovírus cirkulációt jelentenek ( Afganisztán, Pakisztán, Nigéria). Az oltás beadása és az ország elhagyása között legkevesebb 4 hét legtöbb egy év telhet el. Monovalens oltóanyag Imovax Polio néven van forgalomban.

 A nemzetközi utazás előtt legalább 2 (-6)  héttel érdemes utazás-egészségügyi és oltóközpontot felkeresni, ahol pontos tájékoztatást adnak az uticél járványügyi helyzetéről, a szükséges megelőzési módokról és a védőoltásokat is be tudják adni.

Frissítve: 2018. 10. 12.